A környezetvédő közösség jogosan ismeri fel, hogy a globális felmelegedés a legsúlyosabb fenyegetés a bolygóra nézve. A globális hőmérséklet már most is magasabb, mint valaha is volt az elmúlt millennium során, és a hőmérséklet emelkedés még annál is gyorsabban növekszik, mint amit a tudósok jósoltak. A várható következmények óceánparti áradások, a szélsőséges időjárás fokozódása, terjedő betegségek, és tömeges kipusztulás.

Sajnos a környezetvédő közösség erőfeszítéseit szinte teljesen a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére összpontosítja. A helyi törvényhozás az üzemanyag gazdaságosság növelésére összpontosít, az erőművek CO2 kibocsátásának korlátozására és alternatív energiaforrásokba való beruházásra. A fogyasztóknak adott tanácsok is a CO2 kibocsátásra összpontosítanak: vásároljunk üzemanyag takarékos autót és készülékeket, és csökkentsük használatukat.

Ez súlyos tévedés. Dr. James Hansen és mások publikált adatai azt mutatják, hogy nem a CO2 kibocsátás a fő oka a megfigyelt légköri hőmérséklet emelkedésnek. Bár lehet, hogy ez úgy hangzik, mintha a globális felmelegedésben kételkedők műve lenne, de nem az: Hansen a NASA Goddard Űrkutató Intézetének igazgatója, a „globális felmelegedés nagyatyjaként” emlegetik. Régen támogatja a globális felmelegedés elleni akciókat. Al Gore hivatkozott rá, és szintén gyakran idézik azok a környezetvédő szervezetek, amelyek a szkeptikusokkal a tudományos előrehaladás akadályozása miatt vitáznak. Eredményei általánosan elfogadottak a globális felmelegedés szakértői között, köztük olyan nagy nevek által, mint Dr. James McCarthy, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) II. munkacsoportjának társelnöke.

A kizárólag a CO2-ra összpontosítást részben félreértések táplálják. Az igaz, hogy az emberi tevékenység mérhetetlenül több CO2-t termel, mint az összes többi üvegházhatású gáz együttvéve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez felelős a Föld melegedésének többségéért. Több más üvegházgáz sokkal erősebben tartja vissza a hőt, mint a CO2, némelyik több tízezerszer jobban. Ha számításba vesszük a különféle gázok melegítő potenciálját – a felmelegedés mennyisége, amit az illető gáz a következő 100 év alatt termel – kiderül, hogy egyéb gázok okozzák a globális felmelegedés problémájának nagy részét.

Még ez is túlhangsúlyozza a CO2 hatását, mert e kibocsátások elsődleges forrásai – az autók és erőművek – aeroszolokat is termelnek. Az aeroszoloknak valójában hűtő hatásuk van a globális hőmérsékletre, és ez a hűtő hatás nagyjából kiegyenlíti a CO2 melegítő hatását. Ennek az a meglepő eredménye, hogy a CO2 kibocsátás forrásainak rövidtávon nulla a hatásuk a globális hőmérsékletre!

Ez az eredmény a környezetvédő közösségeken belül nem széles körben ismert, a félelem miatt, hogy a szennyező iparágak ezt az üvegházgáz kibocsátásuk mentségeként fogják felhasználni. Például az Aggódó Tudósok Egyesülete (Union of Concerned Scientists) az adatokat átnézette más klímaszakértőkkel, akik megerősítették Hansen következtetéseit.  Azonban a szervezet a klímaszkeptikusok adatokkal való visszaélését is említette, hogy a CO2 csökkentés ellen érveljenek. Ez a szkeptikus ferdítés nem megengedhető.

Míg a CO2-nak rövidtávon kicsi lehet a hatása, a csökkentés igen fontos marad, hogy a klímaváltozást hosszú távon kordában tudjuk tartani. Az aeroszolok rövid életűek, néhány hónap alatt leülepednek a levegőből, míg a CO2 évtizedeken, évszázadokon át tovább melegíti a légkört. Továbbá nem tételezhetjük fel, hogy az aeroszol kibocsátás lépést fog tartani a CO2 kibocsátás növekedésével. Ha nem kezdünk el ma foglalkozni a szén-dioxiddal, később túl késő lesz, amikor a kibocsátás utolér minket.

Azonban megmarad a tény, hogy nem-CO2 üvegházgáz források a felelősek szinte a teljes globális felmelegedésért, amit most látunk, és a teljes globális felmelegedésért, amit az elkövetkező ötven évben látni fogunk. Ha a következő fél évszázadban szeretnénk csökkenteni a globális felmelegedést, olyan stratégiákat kell figyelembe vennünk, amelyek a nem-CO2 kibocsátással foglalkoznak. A legnagyobb hatású stratégia a vegetáriánusság.

Metán és vegetarianizmus

A szén-dioxidon kívül vitathatatlanul a legfontosabb üvegházgáz a metán, világszerte az elsődleges metánforrás pedig a nagyüzemi állattenyésztés.

A metán majdnem annyi globális felmelegedésért felelős, mint az összes többi nem-CO2 gáz együttvéve. A metán 21-szer erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid. Míg a CO2 légköri koncentrációja 31%-kal nőtt az ipari forradalom kezdete óta, a metán koncentráció több mint duplájára emelkedett. Míg az emberi forrásból eredő CO2 csak 3%-át teszi ki a természetes kibocsátásnak, az emberi források másfélszer annyi metánt termelnek, mint az összes természetes források együttvéve. Ami azt illeti, a metán kibocsátásunk hatása összetettebb lehet, hiszen a metán indukálta melegedés serkenti a mocsarak szervesanyagának mikrobiológiai bomlását – ami a metán elsődleges természetes forrása.

Mivel a metán okozza a bolygó ember indukálta felmelegedésének közel felét, a metán csökkentése elsődleges fontosságú. Metánt több forrás is termel, mint pl. a szénbányászat és a szeméttelepek - de az elsődleges forrás világszerte a nagyüzemi állattenyésztés. A nagyüzemi állattenyésztés több mint 100 millió tonna metánt termel évente. És ez egyre növekszik: a globális húsfogyasztás 5-szörösére nőtt az elmúlt 50 évben, és nem sok jelét mutatja a csökkenésnek. Kb. 85%-a ennek a metánnak az állatok emésztési folyamataiban termelődik, és bár egyetlen tehén viszonylag kevés metánt bocsát ki, a világszerte tenyésztett állatok 100 millióinak együttes hatása a környezetre óriási. Ehhez jön még 15% mezőgazdasági állattenyésztési metán kibocsátás, ami a hatalmas tavakból ered, ahol a kezeletlen állati hulladékot tárolják, és ami az USA elsőszámú vízszennyező forrásaként már eddig is a környezetvédők célpontja volt.

A következtetés egyszerű: vitathatatlanul a legjobb módszer a globális felmelegedés csökkentésére a mi életünk során az állati termékek fogyasztásának felszámolása. Egyszerűen a vegetáriánussá válással, (vagy pontosabban, vegánná válással...) kiküszöbölhetjük a metán kibocsátás egyik legnagyobb forrását.  A metán felelős a bolygót sújtó globális felmelegedés majdnem feléért.

A vegetarianizmus előnyös hatása a CO2 csökkentésére

Azon az előnyön túl, hogy azonnal csökkenti a globális felmelegedést, a metánt kibocsátó élelmiszerforrások elhagyása sokkal könnyebb is, mint a szén-dioxid szint csökkentése. 

Először is, ennél az üvegházgáz forrásnál a vegetáriánus étrenddel elérhető csökkentésnek nincs korlátja. Elvileg akár 100% csökkentés is elérhető kevés negatív hatással.  Ezzel ellentétben a szén-dioxid hasonló csökkentése lehetetlen a gazdaságra mért csapás nélkül. Még a legambiciózusabb szén-dioxid csökkentő stratégia sem éri el a CO2 kibocsátás felére csökkentését.

Másodszor, az étrendváltás sokkal gyorsabban csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, mint a CO2-ot termelő fosszilis üzemanyagot égető technológiák változtatása.  A legtöbb kérődző állat “lecserélődésének” ideje 1-2 év, így a húsfogyasztás csökkentése szinte azonnal csökkentené a metán kibocsátást. Az autók és erőművek lecserélődési ideje évtizedekbe is telhet. Még ha rendelkezésre állnának is olcsó és nulla kibocsátású üzemanyagforrások, több évbe telne átépíteni a hatalmas infrastruktúrát, amin a mai gazdaság alapul.

Hasonlóképpen, ellentétben a szén-dioxiddal, ami több mint egy évszázadig a levegőben maradhat, a metán a légkörből 8 év alatt kiürül, így a metán csökkentés hatása gyorsan jelentkezik a Föld hűtésében.

Harmadszor, a szén-dioxid csökkentésére irányuló erőfeszítések gazdag és befolyásos üzleti érdekeltségek, mint az autó- és az olajipar elleni harccal járnak. Környezetvédő csoportok évek óta eredménytelenül lobbiznak üzemanyagtakarékos városi terepjáró piacra kerüléséért, és azoknak az erőműveknek a megszüntetéséért, amelyek nem felelnek meg a modern környezetvédelmi követelményeknek. Ugyanakkor a vegetáriánus táplálék azonnal rendelkezésre áll, és minden étkezéssel elérhetjük a metán kibocsátás csökkentését.

A közvéleménykutatások szerint a globális felmelegedés miatti aggodalom széleskörű, és a környezetvédő aktivisták gyakran tehetetlennek érzik magukat, hogy bármit is tegyenek. A legtöbb ember, aki változtatni szeretne, hacsak épp nem vesz új autót vagy nagyobb háztartási gépet, nem sokat tehet azon kívül, hogy ír a képviselőnek, és lekapcsolja a villanyt. A húsfogyasztás csökkentése vagy elhagyása viszont olyasmi, amit az aggódó polgárok minden nap megtehetnek, hogy segítsék a bolygót.

Végül érdemes megemlíteni, hogy ennek az üvegházgáznak a csökkentése sok hasznos mellékhatással jár. A kevesebb metán kevesebb troposzféra ózont eredményez. Az ózon szennyező anyag, káros az emberi egészségre és a mezőgazdaságra. Továbbá ugyanazok, a metán kibocsátásért felelős nagyüzemek használják fel az ország vízkészletének jelentős részét, és tarolják le az erdők és a természetes környezet nagy részét legelők és takarmánytermelés miatt. A harmadik világ országaiban az erdőirtás és elsivatagosodás fő oka a legelők létrehozása a nyugati országok növekvő húséhségének kielégítésére.  Az USA első számú vízszennyező forrásai a nagy állattelepek szennyvíztavai. Csakugyan, a nagyüzemi állattartás magas fosszilis üzemanyag igénye miatt az átlagos amerikai étrend sokkal inkább CO2 szennyező, mint a növényekre alapuló étrend.

Javaslatok:

# A szervezeteknek meg kellene fontolniuk azt, hogy a vegetáriánusság szorgalmazását a globális felmelegedés elleni kampány fő részévé tegyék. A környezetvédelem szószólóinak legalábbis meg kellene említeniük a vegetarianizmust minden olyan tájékoztató anyagban, ami arról szól, hogy magánszemélyek mit tehetnek a globális felmelegedés ellen.

#Állami intézkedésekkel bátorítani kellene a vegetáriánus étrendet. Lehetséges megoldás többek között a környezeti húsadó, a már javasolt benzinadóhoz hasonlóan. A mezőgazdasági támogatási rendszer részesítse előnyben a növénytermesztést az állattenyésztéssel szemben, vagy a vegetáriánus étkezés erősebb hangsúlyozása az államilag támogatott programokban, mint az iskolai étkeztetés és az étkezési jegyek.