Róma, 2006. november 29. – Mi jár több üvegházgáz kibocsátással, az állattartás, vagy az autóvezetés?

Meglepetés!

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kiadott új jelentés szerint az állattartó ágazat több üvegházgáz kibocsátást okoz – CO2 egyenértékben számolva 18 %-ot – mint a közlekedés. A föld és víz minőségromlásának is egyik fő forrása.

Henning Steinfeld, a FAO Állatállomány Információs és Politikai Osztályának vezetője, és a jelentés fő szerzője szerint: „Az állatállomány az egyik legjelentősebb okozója napjaink legsúlyosabb környezetvédelmi problémáinak. Sürgős tettekre van szükség a helyzet orvoslásához.”

A megnövekedett jólétben az emberek minden évben egyre több húst és tejterméket fogyasztanak. Az előrejelzés szerint a globális húsfogyasztás 2050-re több mint duplájára nő, az 1999/2001-es 229 millió tonnáról 465 millió tonnára, míg a tejtermelés várhatóan 580-ról 1043 millió tonnára emelkedik.

Hosszú árnyék

A világméretű állattartó ágazat bármelyik egyéb mezőgazdasági ágazatnál gyorsabban nő. Nagyjából 1,3 milliárd embernek nyújt megélhetést, és kb. 40 %-kal járul hozzá a világ mezőgazdasági termeléséhez. A fejlődő országokban sok szegény gazda számára az állatállomány a  megújuló energia forrása is, és fontos forrása a veteményeikhez használt szervestrágyának.

De a FAO jelentése szerint (Az állatállomány hosszú árnyéka – Környezetvédelmi kérdések és lehetőségek) egy ilyen gyors növekedés meredeken emelkedő környezeti költséggel jár. „Az állattartás egységnyi termelésének környezeti költségét felére kell csökkenteni csupán ahhoz, hogy elkerüljük a kár mértékének fokozódását a jelenlegi szinten túl” – figyelmeztet a jelentés.

Amikor a földhasználatból, és a földhasználat változásából adódó kibocsátásokat figyelembe vesszük, az állattartó ágazat felelős az ember tevékenységéből származó CO2 9 %-áért, de sokkal nagyobb arányban termel még veszélyesebb üvegházgázokat. Ez állítja elő az ember-okozta dinitrogén-oxid 65 %-át, aminek a globális melegítő képessége (GWP) a CO2-énak 296-szorosa. Legtöbb a trágyából származik.

És ez felelős az összes ember által termelt metán 37 %-áért (23-szor annyira melegít, mint a CO2), ami főleg a kérődzők emésztőrendszerében jön létre, továbbá az ammónia 64 %-áért, ami jelentősen hozzájárul a savas esőkhöz.

Most az állatállomány használja a Föld teljes szárazföldi felszínének 30%-át, többnyire állandó legelőként, de szintén magában foglalja a teljes művelhető földterület 33%-át, amit az állatoknak szánt takarmány termelésére használnak, jegyzi meg a jelentés. Ez az erdőirtás fő hajtóereje, amint új legelők létrehozása miatt eltüntetik az erdőket, különösen Dél-Amerikában, ahol például az Amazonas erdőinek kb. 70%-át alakították át legeltetésre.

Föld és víz

Ugyanakkor a csordák széles körben járnak a föld leromlásával; a legelők nagyjából 20%-át tekintik leromlottnak a túllegeltetés, összetömörödés, és erózió miatt. Ez a szám még magasabb a száraz területeken, ahol a nem megfelelő intézkedések, és az állatállomány nem kielégítő kezelése hozzájárul a sivatag gyorsuló terjedéséhez.

Az állattartás az egyik legveszélyesebb ágazat a Föld egyre szűkösebb víztartalékaira nézve, többek közt hozzájárul a vízszennyezéshez, eutrofizálódáshoz, és a korallzátonyok pusztulásához. A legfőbb szennyező tényezők az állati hulladék, antibiotikumok és hormonok, a bőrgyárakban használt vegyszerek, és a takarmánynövényekre kijuttatott műtrágyák és peszticidek. A széleskörű túllegeltetés megzavarja a víz körforgását, csökkentve a talaj feletti és alatti vízkészletek újratöltődését. Jelentős mennyiség vonódik ki a takarmánytermeléshez.

Becslések szerint a Dél-kínai tenger szárazföldi foszfor és nitrogén szennyezésének fő forrása az állatállomány, hozzájárulva a tengeri ökoszisztémák biodiverzitásának csökkenéséhez.

A húsért és tejért tartott állatok jelentik most a teljes szárazföldi állati biomassza 20%-át. Az állatállomány jelenléte hatalmas területeken, valamint takarmányigénye a biodiverzitás csökkenéséhez is hozzájárul; a 24 jelentős ökoszisztéma rendszerből 15-t tekintenek hanyatlónak, és egy beazonosított tettes az állatállomány.

Gyógymódok

A jelentés, ami a sok intézményre kiterjedő Állatállomány, Környezet, és Fejlődés (LEAD) kezdeményezés támogatásával készült, kimondottan javasolja ezeknek a környezeti költségeknek a figyelembe vételét, és több módot ajánl a helyzet orvoslására, többek közt:

Föld leromlás – a közös legelőkön a hozzáférés ellenőrzése, és a mobilitást gátló akadályok eltávolítása. Talaj megőrző módszerek és a ligetes legeltetés használata, az érzékeny területekről az állatállomány ellenőrzött kizárásával; fizetési sémák az állattartás-alapú földhasználatban a környezeti szolgáltatásokért, így segítve a talaj leromlás csökkenését, és visszafordítását.

Légkör és éghajlat – az állattartás és a takarmánytermesztés hatékonyságának fokozása. Az állatok étrendjének javítása az emésztőrendszerben zajló erjedés, és az azt követő metán kibocsátás csökkentésére; biogázüzem kezdeményezések felállítása a trágya újrahasznosítására.

Víz – az öntözőrendszerek hatékonyságának fokozása. A víz teljes költségű árazásának bevezetése, adókkal, hogy akadályozza az állattartás nagymérvű koncentrálódását a városok közelében.

Ezek, és ehhez kapcsolódó kérdések alkotják Bangkokban ezen a héten a globális konzultációk fő gerincét a FAO és partnerei közti megbeszéléseken, hogy kijelöljék az állattartás számára követendő utat. Ezek a megbeszélések a jelentős közegészségügyi kockázatokat is felölelik, hiszen az állati betegségek egyre inkább kihatnak az emberre; az állattartó ágazat gyors növekedése a növekvő piacokról a kistermelők kiszorulásához is vezethet.

Forrás: fao.org

Kapcsolat:

Christopher Matthews

Media Relations, FAO

christopher.matthews@fao.org

(+39) 06 570 53762