Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének 2006-os számítása alapján a hús- és tejtermék célú állattartás a globális felmelegedés 18%-áért felelős. Azonban egyre világosabbá válik a tudósok előtt, hogy az állattartó ágazat ennél jelentősebb szerepet játszik.

Dr. Rajendra Pachaurinak, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) elnökének megjegyzése egy 2008 szeptemberben tartott előadás során, a húsfogyasztás csökkentésének szerepéről a globális felmelegedés megfékezésében:

Dr. Rajendra Pachauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) elnöke, VEGETÁRIÁNUS: Mióta kitudódott, hogy ma itt előadást fogok tartani, számos e-mailt kaptam olyan emberektől, akiket tisztelek, amelyekben az áll, hogy a 18%-os adat alulbecslés; alacsony érték, és a valóságos adat sokkal magasabb.

Narrátor: Üvegházgázok szabadulnak ki a hústermelés folyamatának gyakorlatilag minden lépése során.

A három fő üvegházgáz közül – szén-dioxid, metán, és dinitrogén-oxid – a metán 72-szer erősebb a CO2-nál, a dinitrogén-oxid pedig közel 300-szor.

Az általános gyakorlat e gázok erősségének kiszámítására az átlagolás 100 éves időszakra. Azonban konkrétan a metán egy sokkal rövidebb életidejű gáz. A tudósok így meghatározták, hogy pontosabb a metán erősségét 20 évre átlagolni.

Ez üvegházgázként a metánra a CO2-nál 72-szer nagyobb melegítő képességet jelent.

Noam Mohr USA fizikus a New Yorki Egyetem Műszaki Intézetéből a Supreme Master Television-nel folytatott telefon interjú során a következőket mondta.

Noam Mohr HANGJA - USA fizikus a New Yorki Egyetem Műszaki Intézetéből, VEGETÁRIÁNUS: Amikor 100 éven át nézik, az ENSZ állítása szerint az állattartás felelős a globális felmelegedés 18%-áért, ami óriási mennyiség, sokkal több, mint az összes közelekdés együttesen. Ha rövidebb időszakot nézel, a metánnak megnövekedett hatása van, ezért ez a szám felmegy. Az igazi érték, amikor mindezeket figyelembe vesszük, sokkal magasabb.

Barry Brook professzor: Tehát, ha megnézed ezeket a jelentéseket, azt mondják, hogy [a metánnak] 25-ször akkora hatása van, mint a CO2-nak. De valójában, amikor a légkörben van, és kifejti hatását, ez a hatás 72-szeres, és ez nagy különbséget jelent.

Narrátor: A globális metán kibocsátás 37%-ával az állattartás az ember-okozta metán egyedüli legnagyobb forrása.

Dr. Kirk Smith professzor, Kaliforniai Egyetem, Berkeley, USA: Persze, törődnünk kell a CO2-dal, de ha a következő 20 évben hatást akarunk kifejteni a klíma terén, akkor ezt a rövidebb életidejű üvegházgázokkal kell megtenni, amelyek közül a legfontosabbik a metán. Tehát a következő 20 év kibocsátását nézve, ennek az évnek a kibocsátásában a CO2 a teljes melegedésnek csak olyan 40%-át adja.

A többi 60%, vagy annál is több a rövidebb életidejű gázokból származik, melyekből a legfontosabb a metán.

Narrátor: Noam Mohr USA fizikus szerint az állattartásnak még ennél is nagyobb a részesedése a kibocsátásokból, amikor elfogadunk még egy, eddig figyelmen kívül hagyott tényezőt: az aeroszoloknak, vagyis azoknak a részecskéknek, amik a fosszilis üzemanyagok égetése során a CO2-dal együtt kiszabadulnak, hátrányos egészségügyi hatásuk ellenére valójában hűtő hatásuk van.

Noam Mohr hangja - USA fizikus, Pennsylvania Egyetem és Yale Egyetem diplomával, VEGETÁRIÁNUS: Amikor figyelembe veszed az aeroszolokat, és a fosszilis üzemanyagok égetésének nettó hatását, a kiszabadult szén-dioxid melegíti a bolygót, az aeroszolok hűtik a bolygót, és a nettó hatás nagyjából kiegyenlíti egymást. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb melegedés, amit a történelem során láttunk, és amit a jövőben valószínű látni fogunk, az más gázoktól származik, név szerint a metántól.

Dr. Kirk Smith professzor, Kaliforniai Egyetem, Berkeley, USA: Az állattartás már az összes üvegházgáz kibocsátások 20%-a, bocsánat, a hús rendszer, ami magában foglalja az állatokat, az állatok takarmányának termesztését, a hús szállítását, a műtrágyát a takarmány megtermesztéséhez. És ez esetben a metánnal a megszokotthoz képest nem bánunk eltérő módon. Ha másképp bánsz vele, akkor az a 20% felmegy talán 30%-ra. Tehát a 30% a következő 20 évben a hústermelés miatt lesz.

Narrátor: Dr. T. Colin Campbell, világhírű tudós, és a „The China study” nemzetközi bestseller szerzője szintén azt jelezte, hogy az állattartás szerepe sokkal nagyobb a bolygó melegedésében.

Dr. T. Colin Campbell világhírű táplálkozáskutató, Cornell University, USA: Épp mostanában jutottam olyan információhoz, hogy a legújabb adatok szerint a most fent lévő üvegházgázok legalább fele – nem az a 15 vagy 20%, hanem legalább fele, sőt talán lényegesen több – az állattartás kibocsátása miatt van.

Narrátor: Köszönjük a kiváló tudósoknak, hogy megerősítik a húsfogyasztás csökkentésének fontosságát a metán kibocsátás csökkentése érdekében. Kívánjuk, hogy mindenki hamarosan csatlakozzon a fenntartható, növényi alapú megoldáshoz, hogy a leghatékonyabb módon megállítsuk a globális felmelegedést, Földünk összes lakójáért.