Amerikai kutatók az egyik eddigi legdrámaibb előrejelzést mutatták be a Jeges-tenger jegének eltűnéséről.

Legújabb számítógépes modelljeik azt mutatják, hogy az Északi-sark vizei csupán 5-6 éven belül nyáron jégmentesek lehetnek. Wieslaw Maslowski professzor az Amerikai Geofizikai Szövetség (AGU) találkozóján azt mondta, hogy az előző jóslások alábecsülték a jég fogyását most irányító folyamatokat.

Ebben az évben a nyári olvadás a jégtakarót 4,13 millió km²-re csökkentette, a modern időkben valaha mért legkisebb méretre. Figyelemre méltó módon ezt a megdöbbentően alacsony adatot Maslowski professzor és csoportja nem is vette figyelembe, 1979 és 2004 közti adatsorokat használtak, hogy előrejelzéseiket a jövőre nézve kordában tartsák.

„2013-as előrejelzésünk nyáron a jég eltűnésére nem veszi figyelembe a legutóbbi két minimumot, 2005-ben és 2007-ben”, magyarázta a BBC-nek a Kalifornia, Monterey székhelyű Naval Postgraduate School kutatója. „Tehát ezt a tényt figyelembe véve úgy érvelhetünk, hogy a 2013-as előrejelzésünk talán máris túl konzervatív.”

Valós világ

Az utóbbi években a szuperkomputerek használata a jövő lehetséges kimeneteleinek vizsgálatára az éghajlatkutatás standard részévé vált. Maslowski professzor csoportja – amely NASA kutatókból és a Lengyel Tudományos Akadémia Óceanológiai Intézetének kutatóiból áll – jól ismert arról, hogy olyan modellezett időpontokat generál, ami a többi csoport előtt jár. Ezek a további csoportok olyan különböző időpontokat generáltak a nyílt nyári óceán tekintetében, amelyek 2040-től 2100-ig nyúlnak.

De a Monterey-i kutató úgy gondolja, hogy ezek a modellek komolyan alábecsülnek néhány fontos olvadási folyamatot. Maslowski professzor különösen hajthatatlan az ügyben, hogy a modelleknek reálisabb módon figyelembe kell venniük azt, ahogyan a meleg víz az Északi-sarki medencébe áramlik a Csendes- és Atlanti-óceánból.

„Azt mondom, hogy a globális klímamodellek alábecsülik azt a hőmennyiséget, amit az óceánok áramlásai juttatnak el a tengeri jéghez”, mondja Maslowski professzor. „Ennek az az oka, hogy az alacsony térbeli felbontásuk valójában gátolja őket abban, hogy meglássanak lényeges, részletes tényezőket. Mi a Jeges-tenger és a tengeri jég nagy felbontású helyi modelljét használjuk, amelyre reális légköri adatokat rétegzünk rá. Így sokkal reálisabb képet kapunk, felülről a légkörből, és alulról az óceánból.”

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), az ENSZ testülete, amelyik felméri a Föld klímarendszerének állapotát, a modellek csoportjának egy átlagát használja, hogy előrejelezze a jég eltűnését az Északi-sarkon.

De az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a ténylegesen megfigyelt nyári jégolvadás mértéke most kezd a modelleknél jóval előrébb tartani. A jég 2007 szeptemberében elért minimális kiterjedése semmissé tette a jég visszavonulásának 2005-ben felállított, 5,32 millió km²-es rekordját. A hosszú távú átlagos minimum az 1979 és 2000 közti adatok alapján 6,74 millió km². Összehasonlításképp, 2007 2,61 millió km²–rel volt kevesebb, egy nagyjából akkor területtel, mint Alaszka és Texas együtt, vagy Nagy-Britannia területe tízsszer.

Csökkenő visszatérések

Peter Wadhams professzor az angliai Cambridge Egyetemről az Északi-sarki jég szakértője. A Királyi Tengerészet tengeralattjárói által gyűjtött hanglokátoros adatokat használt, hogy kimutassa, hogy a térfogatcsökkenés még a felszín csökkenését is felülmúlja, ami összhangban van Maslowski professzor modell eredményeivel.

„Néhány modell nem veszi megfelelően figyelembe a lezajló fizikai folyamatokat”, fűzte hozzá. „A jég gyorsabban vékonyodik, mint ahogy összemegy; és egyes modellezők feltételezik, hogy a jég egy elég vastag tömb. Wieslaw modellje hatékonyabb, mert adatokkal dolgozik, és figyelembe veszi azokat a folyamatokat, amik a jégen belül történnek.”

A jég visszaverő képességének visszacsatoló hatását említette, amelyben a nyílt víz több napsugarat kap, ez további melegedéshez és további olvadáshoz vezet. Wadhams professzor szerint az Északi-sark most olyan pályán mozog, ami szerint a következő években további jeget veszít.

„Ennek az a jelentősége, hogy ez nem egy körforgás, vagy csupán egy fluktuáció. A veszteség ebben az évben előkészíti azt, hogy jövőre ismét ugyanez történjen a jéggel, csak rosszabb. Még nagyobb felnyílás lesz, még több elnyelés, és még több olvadás. Végül egyszerűen csak hirtelen el fog olvadni. Lehet, hogy ez nem olyan hamar lesz, mint 2013, de hamarosan lesz, 2040-nél sokkal korábban.”

Az USA Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) összegyűjti a megfigyelt adatokat a Jeges-tenger jegének kiterjedéséről, és rendszeres állapotjelentéseket bocsát ki. Kutatójukat, Dr Mark Serreze-t kérték fel, hogy tartsa meg az egyik fő előadást az AGU ez év őszi összejövetelén.

A nyári hónapok nyílt Jeges-tengerének lehetőségét megvitatva ő azt mondta az ülésen: „Néhány évvel ezelőtt én magam is 2050, 2070, jó messze a 2100-on túli években gondolkodtam, mert a modelljeink ezt mutatták. De ahogy látjuk, a modelljeink most nem elég gyorsak; sokkal gyorsabb ütemben veszítünk jeget. Erről azt gondolom, hogy 2030 nem tűnik értelmetlen időpontnak.”

Később a BBC-nek Dr Serreze hozzátette: „Azt hiszem, Wieslaw talán egy kicsit aggresszív az előrejelzéseiben, egyszerűen azért, mert a vakszerencse azt jelenti, hogy természetes váltakozás léphet fel, ami adhat néhány olyan évet , amikor a jégveszteség kicsit kevesebb, mint az előző években volt. De Wieslaw okos srác, és nem lepne meg, ha az előrejelzése bejönne.”

Hétfőn Oslo-ban, a Nobel Békedíj ünnepségen Al Gore, az USA korábbi alelnöke a díj átvételekor mondott beszédében Maslowski professzor elemzését idézte.

http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/7139797.stm