Szibériai tavakból „időzített bomba” üvegházgáz bugyog

FAIRBANKS, Alaska – Szibériai tavak fagyott buborékai metánt, egy üvegházgázt bocsátanak ki, „a korábban becsültnél ötször gyorsabb tempóban”, és pozitív visszacsatolásként hatnak a klíma melegedésére, mondta Katey Walter a ma megjelent Nature című újság egyik cikkében.

Walter munkája az első, amelyik az ilyen bugyogást pontosan megmérte. „Felismertük, hogy előző becsléseinkből hiányzik a tavak kibocsátásának igen nagy és jelentős komponense – ezek a buborékok a tavakból származó metán domináns forrásai”, mondta Walter, a fairbanksi  Alaszkai Egyetem (UAF) Sarkköri Biológiai Intézetének „Nemzetközi Sarki Év” posztdoktorális kutatója.

Walter szerint csoportjának számításai az északi, vízzel borított földterületek metán kibocsátásának jelenleg becsült értékét 10 és 63 százalék közti mértékben növelik meg.

Walter egy jedoma nevű, különleges permafrost (állandóan fagyott terület) fajtát tanulmányozott Szibériában, ami becslések szerint 500 gigatonna szenet tartalmaz, főleg régen elpusztult növényi maradványok formájában. „Ez az anyag a legutóbbi jégkor vége óta van bezárva”, mondta Walter. „Most ez az anyag kiszabadul a tavak fenekére, terített asztalt kínálva a mikróbáknak, ahonnan azok a lebomlás melléktermékeként metánt bugyogtatnak fel.”

„A permafrost modellek a permafrost jelentős olvadását jósolják erre az évszázadra, ami azt jelenti, hogy a jedoma permafrost olyan, mint egy robbanásra váró időzített bomba – ahogy tovább olvad, több tízezer teragram metán szabadulhat fel a légkörbe, fokozva a klíma melegedését,” mondja Walter. „A metánnak ezt az újonnan felfedezett forrását eddig nem számították bele az éghajlati modellekbe.”

Távérzékelőket, légi felvételeket, és egész éves, folyamatos méréseket használva Walter és kollégái egy új módszert dolgoztak ki a bugyogási forráspontok mérésére, és ezt használták két olvadó észak-szibériai tó metán kibocsátásának mérésére.

Ahogy a fagyott tavakat bejárták, feltérképezték a jégben csapdába esett konkrét metán buborékok helyeit és fajtáit. Buborékcsapdákat helyeztek e pontok fölé és a víz alá, és így a kutatók a buborékok által kibocsátott metán térfogatára vonatkozó napi mérési adatokhoz juthattak.

Walter az UAF „Nemzetközi Sarki Év” posztdoktorális projektjeként tovább fogja folytatni munkáját a metánon, ami az első sark-körüli becslést fogja adni a sarki tavak metán kibocsátásáról, és összekapcsolja a folyamatos helyi méréseket a távérzékelős elemzésekkel.

http://suprememastertelevision.com/bbs/tb.php/sos/22